A jelenség okai között a tanulmány készítői a már említett bizalomvesztést teszik az első helyre, de azt a tényt is megemlítik, hogy az anyagi jólét növekedésével az emberek elfordulnak a politikától, gyermekeiket sem nevelik aktív választópolgárokká.
A tanulmány néhány javaslattal is orvosolni próbálja a helyzetet. Így fontosnak tartja a voksolás lehetőségét akkor is, ha az illető távol van lakhelyétől. Egyfajta megoldásnak tartja azt is, ha az állampolgár a szavazócédulán megjelölhetné, hogy egyetlen jelöltre sem kíván szavazni. Az IPP szerint az is növelné a szavazási kedvet, ha a választásokat vasárnap helyett hétköznap tartanák, ha a szavazás nem egy, hanem két napig tartana, vagy ha a választási kampány ideje hosszabb lenne.
A tanulmány nem helyesli, hogy közvetlenül a választások előtt módosuljanak a választási játékszabályok. Ez történt legutóbb, amikor közvetlenül a választás előtt vezették be az egyéni választókerületes rendszert a korábbi listás rendszer helyébe.
A Közpolitikai Intézet felmérése szerint a romániai választópolgárok fele nem támogatja a kötelező szavazás bevezetését, 43 százalékuk viszont kötelezővé tenné a voksolást.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen arányban járulnak az urnák elé az ország lakosai. A szövetség abban érdekelt, hogy a romániai magyarok minél nagyobb számban szavazzanak, a román választók pedig minél kevesebben. A bejutási küszöb, az öt százalék elérése létfontosságú az RMDSZ számára. Az EP-választáson való részvétel arányától függ az is, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen összeállított - a Magyar Összefogás nevet viselő - listán két, három vagy négy magyar képviselő jut-e be az Európai Parlamentbe.
